Alapszabály

EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

Általános rendelkezések

1.§. Az egyesület neve: Német-diplomások Egyesülete / továbbiakban: egyesület/

            Az egyesület székhelye: 1165 Budapest Hilda u.4.

                                                     Postacím: 1631 Budapest, Pf. 28.

                                                    Rövidített név: NDE

     Nyilvántartási száma:Főv. Törvényszék: 6123 /1994.

2.§ Az egyesület - tagjai által önkéntesen létrehozott - önkormányzati elven működő, kulturális szervezet, amely jogi személy.        

 

Az egyesület céljai és feladatai

 

3.§. Az egyesület kiemelt működési céljai:

- az egyesület tagjai között a kapcsolatok építése, segítése

- a német diákhagyományok ápolása

 - a tagok szakmai-és élettapasztalatainak egymás közötti kölcsönös előnyökön alapuló hasznosítása

  • a német-magyar kapcsolatok további elmélyítése, szélesítése
  • minél több régióbeli fiatal tanuljon külföldi, német egyetemeken
  • az érdekkörünkkel kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása, a hazai és nemzetközi kapcsolatok szervezése, a vélemények képviselete és publikálása
  • az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak sem közvetve sem közvetlenül anyagi támogatást nem nyújt.

           

A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

 

4.§.  l. Az egyesületnek tagja lehet minden természetes személy, aki magyar állampolgárként német egyetemen vagy főiskolán teljes idejű képzés után oklevelet/diplomát szerzett, az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagdíjat megfizeti.

        2. Az egyesületnek pártoló tagja lehet bármely magyar és külföldi természetes és jogi személy, egyéb szervezet, aki munkájával, adományaival segíti az egyesület munkáját.

       3. A tagsági viszony írásbeli belépési nyilatkozat kitöltésével az éves tagdíj befizetésével és a vezetőség egyszerű többséggel hozott határozatával jön létre.

       4. A tagsági viszony megszűnik

            - a kilépés írásbeli bejelentésével

            - a tag halálával, vagy - pártoló tagság esetén - jogutód nélküli megszűnésével

 

A tagok főbb jogai és kötelezettségei

 

5.§. 1. Az egyesület tagja jogosult

- az egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni, a döntésekben szavazati joggal részt venni

- az egyesületi tag a másik egyesületi tagot teljes bizonyító erejű magánokirattal meghatalmazhatja a közgyűlésen történő képviselete ellátására.

- a (rendes) tag tisztségre választható

- az egyesület rendezvényein részt venni, kiadványait megkapni

       2. Az egyesület tagja köteles

- az egyesület szervezeti életében részt venni

- tisztségbe történő megválasztása esetén, azt a legjobb képességei szerint ellátni

  • a tagsági díjat rendszeresen fizetni
  • a tárgyévben és az azt megelőző évben tagdíjat nem fizetett tagot a hátraléka megfizetésére a vezetőség 15 napos határidő megjelölésével felszólítja. amennyiben e fizetési felszólításnak a tag nem tesz határidőben eleget, a vezetőség határozatban megállapítja, hogy a tag nem gyakorolhatja szavazati jogát a hátralék megfizetéséig. E határozatot írásba kell foglalni, indoklással kell ellátni és a taggal írásban igazolható módon ( pl. a tag által visszaigazolt e-mailben, vagy ajánlott postai küldeményben) közölni kell.

3. A pártoló tag pártoló tagsági viszonya alatt köteles vagyoni hozzájárulással elősegíteni az Egyesület működését. Ezt az egyesülettel kötött megállapodásban rögzítik, mely a Vezetőség egyszerű többséggel hozott elfogadó határozatával válik hatályossá.

  • jogosult az  egyesület minden rendezvényén – közgyűlésén és az egyesület egyéb szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt venni. Szavazati joga nincs és tisztségviselővé nem választható.
  • az  Egyesület  információs kiadványát megkapni

           

Az egyesület szervezete és működése

 

6.§.  1. Az egyesület szervei: a közgyűlés. a vezetőség és a Felügyelő Bizottság

            A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve

        2. A közgyűlés jogosult

- megválasztani az Elnököt, a vezetőséget és a Felügyelő Bizottságot

- a választott tisztségviselők lemondását tudomásul venni

- az egyesület céljai és feladatai körébe tartozó tevékenységet elhatározni és azt végezni

       3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

            a. az alapszabály megállapítása  és annak módosítása

            b. a vezetőség éves beszámolójának elfogadása

            c. az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának vagy szétválásának a kimondása

            d. döntés mindazon kérdésekben és ügyekben, amelyeket  az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal

       4. Az egyesület évi költségvetésének a megállapítása a vezetőség hatáskörébe tartozik, de a vezetőség erről köteles az éves közgyűlésen - utólag - beszámolni.

 

7.§.  l. A vezetőség elnökből és (6) tagból áll, megbízatását három évre kapja. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő személy csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

            A közgyűlés először elnököt választ. A közgyűlés 3 tagú Felügyelő Bizottságot /FB/ választ. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. Az FB megbízatását 3 évre kapja.

        2. A vezetőség szervezi, irányítja a szervezet munkáját, amelyről a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja és - szükség esetén - a jelentősebb kérdésekben köteles a közgyűlés álláspontját is kikérni. Eldöntendő kérdésben a vezetőség ülés tartása nélkül is dönthet. Az ilyen határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének a vezetőségi tagok  részére történő megküldésével kezdeményezi. A vezetőségi tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnök részére.

(2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a PTK-nak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő vezetőségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

(3) Ha bármely vezetőségi tag ülés megtartását kívánja, a vezetőség ülését az elnöknek össze kell hívnia.

(4) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a vezetőségi tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

        3. A közgyűlést - évente legalább egy alkalommal - a vezetőség hívja össze. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a tagok legalább egyharmada illetve a Felügyelő Bizottság - a cél és az ok megjelölésével - írásban kéri a vezetőségtől. Az ügyvezető szerv – vezetőség – köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi

b. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni: vagy

c. az egyesület céljainak elérése veszélybe került

Az fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel levezető elnököt, jegyzőkönyv vezetőt, 2 jegyzőkönyv hitelesítőt és 2 szavazatszámlálót választ  egyszerű többséggel. Ezen tisztségekre minden szavazati joggal rendelkező tag megválasztható.

         4. A vezetőség egyes feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes munkabizottságokat hozhat létre. A tagok kezdeményezésére a vezetőség városi-területi, szakmai és évfolyamszekciókat hozhat létre.

         5. A tagság informálásának/ rendezvényekre történő meghívásának szokásos módja az Egyesületben a honlapon történő közzététel. A közgyűlésre történő meghívót igazolható módon kell a tagokkal közölni. (pl. ajánlott levélben vagy a tag által visszaigazolt e-mailben. ) A meghívásnak az eseményt 15 nappal megelőzően kell a honlapra, kiküldésre kerülnie. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés, helyét, idejét, a napirendet olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.  A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlés helye a jogszabályban és az alapszabályban meghatározott jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére alkalmas helyiség/bérlemény lehet.

A közgyűlés határozatait a vezetőség 15 napon belül az egyesület honlapján köteles kihirdetni.

8.§.   l. Az egyesületet az elnök képviseli, gondoskodik a testületi szervek ülései között a határozatok végrehajtásáról.

        2. A vezetőség tagjai sorából titkárt választ, aki az elnök irányítása mellett szervezi és intézi az egyesület ügyeit, gondoskodik, a szervezet feladatainak az elvégzéséről.

        3. A vezetőség felhatalmazása alapján a szervezet rendelkezésére álló pénzeszközöket a gazdasági vezető kezeli, s ugyanő köteles elkészíteni a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót.

        4. A vezetőség egyéb tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, amelyet a vezetőségnek kell - elkészítenie és jóváhagyás végett a következő közgyűlés elé terjesztenie.

        5. Az egyesület pénzintézeti számlája tekintetében az utalványozás joga az elnököt egyedül illeti meg, míg az erre jogosult vezetőségi tagok közül kettő együttesen gyakorolhatja azt.

        6. A vezetőség – indokolt illetve szükségessé váló esetben - alkalmazottat alkalmazhat, aki felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

        7. Az FB tagjai sorából elnököt választ. Az FB ügyrendjét maga határozza meg és jóváhagyásra a Közgyűlés elé köteles terjeszteni.

        8. Az FB üléseit elnöke hívja össze. Az FB köteles vizsgálni és véleményezni az Egyesület törvények és Alapszabály szerinti működését valamint különös tekintettel a gazdálkodását. Véleményezi az Elnök és a vezetőség munkáját és a közgyűlésnek összefoglaló beszámolót készít.

        9. Az FB törvénybe vagy alapszabályba ütköző működést haladéktalanul köteles az Elnöknek írásban jelezni, aki arra 15 napon belül írásban válaszolni köteles. Amennyiben a kifogásolt működés megszüntetésére nem történt intézkedés, az FB jogosult rendkívüli Közgyűlés összehívására a 7.§.3. pont szerint.

 

            Az egyesület gazdálkodása

 

9.§.  1. Az egyesület vagyona a tagdíjakból, pártoló tagi vagyoni hozzájárulásokból, a természetes és jogi személyek felajánlásaiból képződik. A felajánlások elfogadásához a vezetőség határozata szükséges.

        2. Az egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el - indokolt és szükséges készkiadásaik megtérítésére - az egyesület részéről igényt tarthatnak.

        3. Az egyesület tagjai által fizetendő tagdíj mértékének meghatározása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az éves tagdíj 1000 Ft, a tag saját elhatározása alapján magasabb összegű tagdíjjal is támogathatja az Egyesület tevékenységét.

       4. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

       5. Az egyesület gazdasági tevékenységet nem kíván folytatni.

           

Határozathozatal

 

10.§.   1. A közgyűlés és a vezetőségi ülés és az FB ülés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.

          2. A határozatképtelen közgyűlést fél órával későbbi időpontra, a meghívóban rögzítetten - újra össze kell hívni. Ez már a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz azon ügyekben, amelyek a határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés szerepeltek. A vezetőségi ülés és FB ülés határozatképességéhez mindig a szavazásra jogosult tagok többségének jelenléte szükséges.

         3. A határozathozatalokat szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák meg az arra jogosultak. Szavazategyenlőség esetén az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. Határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít

- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni

- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani

- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jog személynek nem tagja

- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

         4. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

         5. (1)Eldöntendő kérdésben a határozathozatal ülés tartása nélkül is lehetséges. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés-vezetőség a határozat tervezetének a tagok  részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább harminc napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

(2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a PTK-nak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

(3) Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.

(4) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

Az egyesület megszűnése

 

11.§. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén – a Ptk. hatályos rendelkezéseire tekintettel – a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradt vagyont a Német Óvoda és Iskolaegyesület (címe: H-1054 Budapest, Akadémia u. 1. bejegyezve: Fővárosi  Bíróság 14.Pk.60207/1998/4    Adószáma: 18090491-1-41  Nyilvántartási szám: 8084) elnevezésű szervezet támogatására kell fordítani.

Záró rendelkezések

12.§.   Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben

  • az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény,
  • a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyesületekre vonatkozó, valamint
  • a civil szervezetek gazdálkodásáról, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

Ezen változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Német-diplomások Egyesülete 2016.05.23. napján tartott közgyűlése elfogadta.

Budapest, 2016.05.23.

 

 

                                               Bornemissza Tamás

             az Egyesület elnöke